A Dunántúli-középhegység


A Mai órán egy újabb nagy magyarországi tájegységgel ismerkedünk meg, ez a Dunántúli-középhegység. Tankönyv 148.-150 oldalán található. Magyarország tájairól szóló első órához feltöltött ppt-ben lehet olvasni erről a területről is.
Házi feladat: munkafüzet:77.oldal 1.a,b,c,


A Dunántúli-középhegység
            - fontosabb tagjai a Zalától a Dunáig:
                        - Keszthelyi-hegység (mészkő)
                        - Tapolcai-medence (a Balaton öble volt régen, bazaltsapkás tanúhegyek)
                        - Bakony (mészkő)
                        - Velencei-hegység (karbon időszaki gránit: lekopás és kiemelkedés miatt van                                          felszínen)
                        - Vértes (mészkő)
                        - Dunazug-hegység
                                   - Gerecse (mészkő, van jura időszaki vörös mészköve is: „márvány”)
                                   - Pilis (mészkő)
                                   - Budai-hegység (mészkő)
                                   - Visegrádi-hegység (andezit és andezittufa: ezért az Északi-középhegységhez                                             sorolják)
            - árkok
- az árkos beszakadások mentén
            - vetődéses forma
                        - vasút és közút mehet benne
- Móri árok
- Tatai-árok
            - fennsíkok
                        - 200 méternél magasabban fekvő síkságok
                        - Veszprémi-fennsík (Bakony)
                        - Tétényi-fennsík (Budai-hegység)
            - éghajlata:
                        - alacsonyabb részeken: nedves kontinentális
                        - magasabb részeken: hegyvidéki övezetesség érződik
                                   - hűvösebb és csapadékosabb
            - vízrajza:
                        - karsztosodó kőzeteken kevés felszíni vízfolyás (porózus lehet a dolomit és a mészkő)
                                   - a víz beszivárog: karsztvíz
                                               - tiszta:
                                                           - lakosság és a gazdaság használja (ivóvíz, öntözővíz, ipari víz)
                                   - felszín alatti karsztjelenségek:
                                               - cseppkő
                                   - felszíni karsztjelenségek:
                                               - dolina (kerekded bemélyedés)
                                               - víznyelő (tölcsér alakú, aknabarlangban folytatódhat!)
            - ásványkincsei
                        - barnaszén
                                   - fosszilis tüzelőanyag
                                               - kisebb fűtőértékű, mint a feketekőszén, mert
                                                           - kisebb a széntartalma                
                                   - felhasználása
                                               - hőerőműben elégetik:
                                                           - vízforralás, gőz képződése, turbina meghajtása, áram                                                                                   keletkezése
                                                                       - az áram felhasználása közelben vagy távolabb 
                                                                                  - háztartások
                                                                                  - ipari üzemek stb.
                                                           - hátránya:
                                                                       - szennyezi a levegőt (korom, pernye, szennyező gázok)
                                                           - sok széntüzelésű erőmű átállt szénhidrogének felhasználására
                        - bauxit
                                   - az alumínium érce
                                   - vöröses színű (fehér színű timföld készül belőle először)
                                   - „magyar ezüst”
                                   - az emberiség mindössze 100 éve ismeri
            - jelentős városai
                        - Veszprém
                                   - megyeszékhely a Séd mentén
                                   - „a királynék városa”
                        - Ajka
                                   - üveggyártás
                                   - alumíniumkohászat (volt)
                        - Tatabánya
                                   - megyeszékhely
- közelében Oroszlány (ott is bányásznak barnaszenet)
                        - Esztergom
                                   - a katolikus egyház központja hazánkban
                                   - Suzuki-gyár
                        - Székesfehérvár
                                   - „királyok városa”

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Térdelőrajt

Egri csillagok: összefoglaló, gyakorló feladatok

Lázár Ervin: A tolvaj