A fürge gyík és vakond
A mai óra anyagát a tankönyv 170.-171. oldalán találjátok. Mellékelek egy vázlatot, és egy ppt-t amelyben más állatok is vannak mint a mai kettő, de ezek is a mező állatvilágához tartoznak, vannak olyanok, amikről már tanultunk is.
Házi feladat: munkafüzet: 92. oldal 1, 93. oldal 4,
A
fürge gyík
A gyíkok gerinces
állatok. Négylábúak, kedvelik a meleget. A gyíkokat a hüllők közé
soroljuk. Rokonaik közé tartoznak a teknősök, a kígyók és a siklók is. A hüllők
tüdővel lélegzenek, testüket szarupikkelyek fedik.
Hüllőknek a gerinces
állatoknak azt a csoportját nevezzük, amelybe a gyíkok, a kígyók és a teknősök
tartoznak.
A fürge gyík rovarevő. Jól hall, látása is kiváló. Étlapján sáskák,
tücskök, pókok, lepkék és férgek szerepelnek.
Szarupikkelynek a
gyíkok bőrét védő lemezkéket nevezzük.
Tavasz: az előbújás
A fürge gyíkok március
végén bújnak elő rejtekhelyükről. Szívesen napfürdőznek, ám ha az idő
hűvösebbre fordul, azonnal eltűnnek. Ez azért van, mert a hüllők hidegvérű
állatok. Ami azt jelenti, hogy a testhőmérsékletük nem állandó. Ha hideg az
idő, ők is lehűlnek.
Nyár: a tojásrakás
időszaka
A fürge gyíktojásait
június–júliusban rakja. A lágy héjú tojásokat maga ásta gödörbe helyezi el.
Ezután kikeltésüket már a nap melegére bízza.
Ősz: a kis gyíkok
kikelése
A kis fürge gyíkok nyár
végére, ősz elejére kelnek ki a tojásból. A kis állatok levéltetvekkel,
szúnyogokkal, apró férgekkel táplálkoznak.
Tél: téli álom
A tél közeledtével a
kis fürge gyíkok védett helyre (sziklahasadékba, föld alatti üregbe) húzódnak. A gyíkok téli
álmot alszanak. Ami azt jelenti, hogy ilyenkor nem mozognak és nem is
táplálkoznak.
Vakond
Méretét
tekintve a hazai vakondfaj a rovarevők középső csoportjába tartozik, testhossza
110-170 mm, a felnőtt egyedek testtömege elérheti a 120 g-ot. A
vakond a földalatti életmódhoz alkalmazkodott élőlény. Teste hengeres,
fülkagylója hiányzik, mellső végtagja különleges ásólábbá módosult. A hátulsó
láb jóval kisebb, az ásásban nemigen játszik szerepet. Szeme csökevényes,
inkább csak a fényérzékelést teszi lehetővé. A vakond testét egyletesen borító
rövid, bársonyos szőrzet, fekete vagy barnás árnyalatú, ritkán albínó egyedek
is előfordulnak.
Élőhely
Erdőszéleken és nyílt
vidékeken egyaránt előfordul, a mezőgazdasági területeken és kiskertekben is
gyakori. Vadászterületén akár 100 méternél is hosszabb járatokat készít.
Életmód
Szinte
kizárólag a föld alatt elejtett élőlényekkel táplálkozik, kedvenc zsákmányai a
giliszták, cserebogárpajorok, lótücskök, alkalomadtán nem veti meg a dögöt sem. A járatrendszer egyes pontjain a vakond éléskamrákat képez ki, amelyekbe elsősorban harapással mozgásképtelenné tett földigilisztákat halmoz fel. Kivételes esetben egy ilyen raktárban akár 2 kilogrammnyi gilisztát is összegyűjthet: ez teszi lehetővé, hogy nem kell téli álmot aludnia.
Szaporodás:
A vakondok párzási időszaka márciustól júniusig tart. A nőstények
levéldarabokkal kibélelt fészekkamrában; kb. 5 hetes vemhességi idő elteltével
hozzák világra utódaikat: Egy fészekben 3-8 fióka található, amelyek
születésükkor még csupaszok, magatehetetlenek, tömegük mindössze 3-4 g. A
fiatalokat az anya két hónapos korukig szoptatja.
Aktivitás:
Nyáron a talajfelszín közelében ásott járatokban (10-40 cm-es mélységben)
tartózkodnak, télen jóval mélyebb rétegekben (akár 1 méteres
mélységben) vészelik át a hideg időszakot.
A vakond
tüdővel lélegzik de a felszínre csak ritkán jár ki, ilyenkor mellső lábainak
belső szélére támaszkodik. A felszínre kimerészkedő egyedeket nappali és
éjszakai ragadozók egyaránt fogyasztják: A baglyok közül leggyakrabban
macskabaglyok táplálékmaradványai között találtak vakondcsontokat.
A közönséges vakond Magyarországon 1901 óta élvez védettséget
Megjegyzések
Megjegyzés küldése