A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei
A mai óra anyaga a tankönyv 172.-174.- oldalán található. Kérem a tankönyv és a vázlat, valamint a ppt idevonatkozó részeinek alapján megtanulni a témát.
Házi feladat: munkafüzet: 93. oldal 1,2,3,
https://drive.google.com/file/d/1WjpndRhQSde1BnUQJSsUJfpmFlsuBjTx/view?usp=sharing
Házi feladat: munkafüzet: 93. oldal 1,2,3,
https://drive.google.com/file/d/1WjpndRhQSde1BnUQJSsUJfpmFlsuBjTx/view?usp=sharing
Mezei nyúl
A
testhossz 48-63 cm, a farkhossz 7-10 cm, a testtömeg 3-7 kg. A bunda színezete
a hátoldalon sárgásbarna, a hasoldalon fehér. A hatalmas fülkagyló a test
hőszabályozásában is fontos szerepet játszik. A hátulsó talp feltűnően fejlett,
hossza felülmúlja a 110 mm t, ugrólába van.
Sok
mezei nyúl a születés helyétől nem távolodik el 1 km-nél távolabb, a serdülők
2/3 része 500 m-es sugarú körön belül marad, amíg eléri az ivarérettséget.
A
mezei nyúl az üregi nyúltól eltérően nem ás földalatti járatokat, pusztán a
talaj felszínén kapar egy kis védett teknőt.
Táplálkozás: A
mezei nyúl kizárólag növényeket fogyaszt. A mezei nyulak elsősorban éjszaka
táplálkoznak, nappal az aljnövényzetben pihennek. Metszőfogai hosszúak,
hajlítottak, folyamatosan nőnek. A ragadozó emlősök elleni
védekezést gyorsasága biztosítja.
A
mezei nyulak párzási ideje januártól szeptemberig tart. A vemhesség ideje
41 nap, a nőstények a felszíni vájt kis mélyedésben alkalmanként 2-4 fiat
hoznak, a világra évente háromszor fiadzik.
Mezei pocok
Általában a föld alatt gömbölyűre kotort, növényi anyagokkal
bélelt lakásban lakik. Ebből sugár alakban ágaznak ki az élelemszerző járatok,
közvetlenül a talaj felszíne alatt. lakó és fialó fészkeit a talaj felszíne
alatt 20-30 cm mélyen alakítja ki, vízjárástól kevésbé háborgatott területen.
Ennek akár több, 6-7 kijárata is lehet.
10
cm hosszú, testfelépítése az egérhez hasonló, növényevő rágcsáló fogazatú,
metszőfogai folyamatosan nőnek.
Szapora
állat, évente hatszor is kölykezik, 4-8 utódot hoz a világra, évente 50 utódot
hoz a világra.
Ellenségei
a ragadozó állatok: egerészölyv, erdei fülesbagoly, róka, vakond, hörcsög.
KÖZÖNSÉGES HÖRCSÖG
Testhossza
195-280 mm, testtömege 155-380 g. Bundája élénk színű: hátoldala vörhenyes, has
oldala fekete, fejét és oldalát fehér foltok tarkítják. A hörcsög
különös jellegzetessége a nagyméretű pofazacskó, amelynek segítségével egyszerre
nagy mennyiségű táplálékot tud lakóhelyére szállítani.
Sík
és dombvidéki tájak mezőgazdasági területein általánosan előforduló faj. Járatrendszerének hossza elérheti a 3-4 métert is; a járatok átmérője 8-10 cm.
Vackát növényi szárakkal puhára béleli. Telelőkamrája 1-2 méter mélye
található. Vegyes táplálkozású rágcsáló, zöld nővényi részeket, magvakat és
állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Különféle mezőgazdasági növényben
(gabonafélék, hüvelyesek, kender, burgonya) tehet kárt. Időnként kisebb
gerinceseket is zsákmányul ejt, olykor döghúst is fogyaszt.
Tavasszal
márciusban ébred téli álmából, és egészen október végéig tevékenykedik. A
párosodási időn kívül magányosan él. Elsősorban éjszaka táplálkozik, kevéssé
háborgatott helyen.
Szaporodás:
Évenként két (néha három) alkalommal, áprilistól július végéig, alkalmanként
6-12 csupasz kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek testtömege 7-8 g szemük kb.
kéthetes korukban nyílik ki. Három héttel születésük után a fiatalok már
önállóan is táplálkoznak.
Maximális
életkora 10 év, nem védett állat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése