Magyarország fejlődése az 1840-es években
Ma Magyarország átalakulásáról, fejlődéséről lesz szó a reformkorban. Azt kérem, hogy vagy a tankönyvben, vagy a digitális oldalon olvassátok el Deák Ferencről szóló részt is, hiszen ő lesz a legfontosabb személy a szabadságharc utáni magyar történelemben.
Elérhetőségek: Tankönyv 172.-175. oldal, digitálisan: https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_05_040 itt, a feladatok megoldása is.
Házi feladat: munkafüzet: 109.oldal 2, 110.oldal 5,
A nemzeti kultúra fejlődéséről mellékelek egy ppt-t is.
https://drive.google.com/file/d/1Cfoy3-Kl4ZWlN7IfZMl1no5QvMQDdDx-/view?usp=sharing
1,A magyar gazdaság a birodalmi keretek között
- alapvetően feudális jellegű
- lassú fejlődés
- birodalmon belüli munkamegosztás korlátozott lehetőségek --> Magyarország a birodalom „éléskamrája”
- az országból származó bevételek nem az országot erősítették
2, A mezőgazdaság lassú átalakulása
- a fejlődést gátló tényezők: tőkehiány, roboton alapuló gazdálkodás --> lassú változások
- komoly változás: kapásnövények térhódítása, dohánytermelés fellendülése
- állattenyésztés: szarvasmarha --> juh (textilipar)
- minőségi lóállomány (rang + gazdasági vállalkozás (hadsereg))
3, Iparfejlődésünk sajátosságai
- feudális, céhes keretek
- lassú fejlődés a század elejétől (háborús időszak)
- a legjelentősebb az élelmiszeripar volt (malom-, cukor- és szeszipar)
- papír- és porcelángyárak alapítása
- közlekedés szükségszerű fejlesztése --> óbudai hajógyár, ózdi vasmű (vasúti sínek)
4, A közlekedés: elmaradottság és fejlődés
- elsősorban szárazföldi utakon
- épített utak hiánya
- 1830-as évektől: folyószabályozás, első gőzhajók (Balaton, Duna) --> olcsóbb és gyorsabb teher- és személyforgalom
- 1846: az első vasútvonal (Pest-Vác), 1847: Pest-Szolnok
- gróf Széchenyi István hatalmas érdemei
1,A magyar gazdaság a birodalmi keretek között
- alapvetően feudális jellegű
- lassú fejlődés
- birodalmon belüli munkamegosztás korlátozott lehetőségek --> Magyarország a birodalom „éléskamrája”
- az országból származó bevételek nem az országot erősítették
2, A mezőgazdaság lassú átalakulása
- a fejlődést gátló tényezők: tőkehiány, roboton alapuló gazdálkodás --> lassú változások
- komoly változás: kapásnövények térhódítása, dohánytermelés fellendülése
- állattenyésztés: szarvasmarha --> juh (textilipar)
- minőségi lóállomány (rang + gazdasági vállalkozás (hadsereg))
3, Iparfejlődésünk sajátosságai
- feudális, céhes keretek
- lassú fejlődés a század elejétől (háborús időszak)
- a legjelentősebb az élelmiszeripar volt (malom-, cukor- és szeszipar)
- papír- és porcelángyárak alapítása
- közlekedés szükségszerű fejlesztése --> óbudai hajógyár, ózdi vasmű (vasúti sínek)
4, A közlekedés: elmaradottság és fejlődés
- elsősorban szárazföldi utakon
- épített utak hiánya
- 1830-as évektől: folyószabályozás, első gőzhajók (Balaton, Duna) --> olcsóbb és gyorsabb teher- és személyforgalom
- 1846: az első vasútvonal (Pest-Vác), 1847: Pest-Szolnok
- gróf Széchenyi István hatalmas érdemei
5,A művelődés és a kultúra
- az ország kulturális életének fejlődése
- a sajtó szerepének növekedése
- küzdelem a magyar nyelv helyzetének javításáért Kazinczy Ferenc nyelvújítási mozgalma 1844: II. törvénycikk: Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar
- színházi élet fejlődése (pl. Pesti Magyar Színház Nemzeti Színház)
- zeneművészet új irányvonalai (pl. a nemzeti opera megszületése: Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, verbunkos)
- tánc: csárdás
- klasszicista stílus az építészetben
6, Az oktatás
- az egyházak kezében volt
- kevés gyerek jár iskolába, s csak rövid ideig
- elemi képzés + gimnáziumi oktatás + felsőfokú képzés
7, A közegészségügy lassú fejlődése
- komolyabb állami erőfeszítések e téren a 19. század első felétől
- az egyéni higiénia lassú fejlődése (polgárság, nemesség)
- egészségesebb életkörülmények a városokban
Megjegyzések
Megjegyzés küldése