Széchenyi István a reformkor első megfogalmazója
Ezen az órán Széchenyi Istvánról "a legnagyobb magyar"-ról tanulunk. A tankönyv 162.-165.oldalain találjátok a róla szóló anyagot és digitálisan a https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_05_037 oldalon. Itt több érdekes feladatot találtok, de még több, gyakorláshoz feladatok: https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/379873063
oldalon is találhatók. Ez nagyon fontos anyag, kérem fordítsatok több időt a gyakorlásra és tanulásra!
Mellékelek egy vázlatot is a tankönyvi anyaghoz.
Házi feladat: munkafüzet:103.oldal 3,4,5,
Feltöltök még egy érdekes ppt-t amelyben olvashattok, és képeket nézhettek Széchenyiről és alkotásairól.
https://drive.google.com/file/d/1NXMvIJTSRT4mKyEk3oTs6abPNctBn60V/view?usp=sharing
1, Széchenyi családi háttere és ifjúkora
- 1791, Bécs – 1860, Döbling
- arisztokrata, Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója) és Festetics Julianna gyermeke
- katonatiszt (napóleoni háborúk)
- európai utazásokon: Magyarország elmaradottságának felismerése, gondolat, tettvágy a haza felemelkedéséért
2, Széchenyi reformprogramja
- 1830: fő művei:
oldalon is találhatók. Ez nagyon fontos anyag, kérem fordítsatok több időt a gyakorlásra és tanulásra!
Mellékelek egy vázlatot is a tankönyvi anyaghoz.
Házi feladat: munkafüzet:103.oldal 3,4,5,
Feltöltök még egy érdekes ppt-t amelyben olvashattok, és képeket nézhettek Széchenyiről és alkotásairól.
https://drive.google.com/file/d/1NXMvIJTSRT4mKyEk3oTs6abPNctBn60V/view?usp=sharing
1, Széchenyi családi háttere és ifjúkora
- 1791, Bécs – 1860, Döbling
- arisztokrata, Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója) és Festetics Julianna gyermeke
- katonatiszt (napóleoni háborúk)
- európai utazásokon: Magyarország elmaradottságának felismerése, gondolat, tettvágy a haza felemelkedéséért
2, Széchenyi reformprogramja
- 1830: fő művei:
- a „Hitel” (az elmaradottság gazdasági elemzése; sokan a reformkor kezdetének tekintik)
- 1830: „Világ " (röpirat)
- 1831: „Stádium” (reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása)
- legfontosabb gondolatai:
(1) a fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)
(2) ősiség törvényének eltörlése (hitelképes nemesi birtok)
(3) jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)
(4) közteherviselés (nemesi adózás)
(5) polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen
(6) a folyamat vezetője az arisztokrácia
(7) Magyarország maradjon a birodalom része
3, Gyakorlati alkotásai
- 1825, Pozsony: birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (nyelv és kultúra „kiművelt emberfők”)
- Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése
- gőzhajózás a Balatonon és a Dunán
- folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán
- óbudai hajógyár alapítása
- gőzmalom Pesten
- selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
- kaszinók szervezése (társasági élet központjai)
- lóversenyzés elindítása (első műve: „A lovakrul” (1827))
- Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)
4, Széchenyi hatása a hazai közvéleményre
- gazdasági átalakulás à társadalom polgárosodása
- műveit sokan olvasták
- az arisztokrácia egy része ellenezte; Bécs gyanakodott
- viták Kossuth Lajossal de Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte
- 1830: „Világ " (röpirat)
- 1831: „Stádium” (reformprogramjának 12 pontból álló, tömör összefoglalása)
- legfontosabb gondolatai:
(1) a fejlődés akadálya a nemesi magatartás (kiváltságokhoz való ragaszkodás)
(2) ősiség törvényének eltörlése (hitelképes nemesi birtok)
(3) jobbágyok helyzetének javítása (robot eltörlése)
(4) közteherviselés (nemesi adózás)
(5) polgári átalakulás törvényeit az országgyűlésen
(6) a folyamat vezetője az arisztokrácia
(7) Magyarország maradjon a birodalom része
3, Gyakorlati alkotásai
- 1825, Pozsony: birtokainak egyéves jövedelme a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására (nyelv és kultúra „kiművelt emberfők”)
- Lánchíd (első állandó híd Pest és Buda között) építésének kezdeményezése
- gőzhajózás a Balatonon és a Dunán
- folyószabályozás a Tiszán és a Duna alsó szakaszán
- óbudai hajógyár alapítása
- gőzmalom Pesten
- selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
- kaszinók szervezése (társasági élet központjai)
- lóversenyzés elindítása (első műve: „A lovakrul” (1827))
- Pest és Buda egyesítésének, fővárossá fejlesztésének gondolata („Budapest” elnevezés)
4, Széchenyi hatása a hazai közvéleményre
- gazdasági átalakulás à társadalom polgárosodása
- műveit sokan olvasták
- az arisztokrácia egy része ellenezte; Bécs gyanakodott
- viták Kossuth Lajossal de Kossuth a „legnagyobb magyarnak” nevezte
Megjegyzések
Megjegyzés küldése